A konyha birodalma :)

 Ücsörgök. Megint. A kezemet bámulom, némán. Szokás mondani mifelénk, hogy a kézírás elárul. Igaz és mennyire kőbevésett!... No és az, ahogyan kenyeret gyúrsz a puszta kezeddel, avagy cukrot karamellizálsz, fűszerezel, tojáshabot versz, gombócokat formálsz, zöldséget vagdalsz, lisztet - cukrot - vajat méricskélsz a diós - mézes süti készítéshez ? Nem jellemez? Nem árulkodó? Dehogyisnem... Ott rejtőzik a receptek hosszú sorában egy egész élet és bár sosincs nagybetűkkel a lapok aljára vésve a kötényt ragadó cukrász - szakácsok nem felejtik el, hogy a legfontosabb összetevők a következők: szeretet, lélek, egyensúly, alázat.

 A konyhatündérek bizony sokszor ledobnák a kötényt, mert túl sós a húsleves, túl lisztes a tészta, odaégett a rántás vagy túl száraz a pörkölt...de  végül maradnak... megküzdenek a problémákkal...Addig kevernek -kavarnak míg mosollyá válik a kudarc és az arányok kiegyenlítődnek. 

Na és amikor a szívünk a felhők fölé repül ? Ez is látható, érezhető, ízlelhető. Könnyű lélek mellett eperhabos, madártejes, tejszínes, gyümölcsös az élet, te meg sürögsz forogsz a konyhában, mint egy angyal  mert alig várod, hogy másoknak is örömet okozhass.

Amikor rossz kedved van, szomorú vagy és fáj mézet csurgatsz, hogy legyen már valami édesebb, fahéjat hintesz varázsige helyett, vajat olvasztasz, hogy megtörjön a jég, hagymát aprítasz és azon kapod magad, hogy sírsz - és nem csak azért mert csíp, aztán lisztet szitálsz, hogy kitisztuljon az életed. Csak állsz ott az érzéseiddel és belevegyíted, azt remélve, hogy a benned lévő keserű ízeket a sütés - főzés kiszippantja és a végeredmény édesebb lesz a mennyországnál...és így is lesz.

 Megnyugtat, világot teremt, ajtót nyit, meglep, körülölel és krémessé teszi a lelked. 

Én mondom a  főzés Élet...és Árulkodik rólad...:):):)