Fekete - fehér élet játszik velem,
Szeme közé nézek s nevetek.
Kezembe színes ceruzát veszek,
S játszóterem átszínezem.
Hangulatom talán felemás,
Ezért rajzom mindig más.
Ecsetemet szívembe mártom,
Alakodat a vásznon már látom.
Fényképek arcai mozaikra törtek,
Változó jellemek otthonra leltek.
Kőszoborrá vált a színházi öröm,
Vágyak sorakoznak a széksorok között.
Utad talán a filmkocka vége,
Egy új dal hívogató képe.
Tarsolyod megtöltötted szín -élményekkel
Teljen szíved tovább szivárvány egekkel.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése