Pipacsmező közepén vártak,
Vágyaikat üldözve dacosan,
Álmok tükörtaván keresve
Lelkük hitéből épülő hídjaik.
Piros, kis csokorba kötötték
Szívük világító melegét,
Angyalok ölelvén őket körül
Szelíd érintéssel a felhők fölül.
Szemük a kék égre emelkedett,
Arcuk mosolyra gyúlt.
Arcuk mosolyra gyúlt.
Mit találtak; mit leltek?
~Istenre tekintettek...~
~Istenre tekintettek...~
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése